Holdj�r� (2019.09.27.)

A holdj�r� miniszobra k�r� egy csokor jobbn�l-jobb utal�st kapcsolt Kolodko: Tudtad-e, hogy p�ld�ul a vil�g els�, F�ld�n k�v�li j�rm�v�nek megalkot�s�ban magyar m�rn�k is r�szt vett..? Pavlics Ferencnek h�vj�k �t, 1928-ban sz�letett, �s m�szaki igazgat�k�nt vett r�szt az Apollo-programban. Az els� Holdrasz�ll�s 1969-ben t�rt�nt meg, viszont holdj�r� el�sz�r 1971-ben, az Apollo-15 �rhaj�val �rkezett a Holdra. Pavlics Ferenc ennek a holdj�r� aut�csk�nak holdi talajviszonyokra tervezett k�l�nleges kerekeit alkotta meg. A kerekeknek k�sz�nhet�en a holdj�r� 3 napig j�tt-ment erre-arra a Holdon. 1971-ben az Apollo-16 �s az Apollo-17 is felvitt Pavlics-f�le kerekekkel rendelkez� holdj�r�t. Mindj�rom j�rm� a Holdon maradt.

�s ha Hold, tudtad, hogy volt k�ze a Holdhoz egy m�sik magyarnak, az 1900-as sz�let�s� Bay Zolt�n fizikusnak is..? 1946. febru�r 6-�n, egy �vvel Budapest ostroma ut�n Bay Zolt�n a Tungsram gy�r m�szaki igazgat�ja �s laborat�rium-vezet�je t�rsaival fejlesztett egy radarberendez�st, amivel a Holdra sug�rzott r�di�hull�mok visszaver�d�s�t siker�lt kimutatniuk. Ez laikusk�nt nem biztos, hogy �rthet�, de a l�nyege, hogy el�sz�r siker�lt lem�rni a Hold-F�ld t�vols�got. Ez volt az els� realisztikus vizsg�lat, melyet F�ld�n k�v�li t�rgyon v�geztek (ennek el�tte az �gitestekr�l csak passz�v megfigyel�sek voltak). A szenz�ci�s eredm�ny �rt�k�t egy�bk�nt nem kisebb�ti, hogy egy h�nappal Bay-�k „Holdradaroz�sa” el�tt az US�-ban az akkori viszonyok k�z�tt a kor legfejlettebb technik�j�t haszn�lva hasonl� eredm�nyre jutottak.

No, h�t azon fel�l, hogy Kolodko magyar feltal�l�(k) el�tt tiszteleg a cuki kis holdj�r�j�val, a koncepci� tov�bbi r�sze, hogy a holdj�r�t egy Hold alak�, de a helysz�nen (ami nem mellesleg a Hold utca) aut�parkol�s ellen haszn�lt k�v�re helyezte. Kolodko-i szem�lyes t�rt�net is kapcsol�dik a Hold utc�hoz: amikor 2016-ban Ukrajn�b�l Magyarorsz�gra k�lt�z�tt a csal�dj�val, ebben az utc�ban b�reltek el�sz�r lak�st.

A Szabads�g t�rre vezet� kis parkocska sz�l�n tal�ljuk, alig n�h�ny l�p�sre a Batthy�ny-�r�km�csest�l, egy g�mb alak� t�rk� tetej�n. A szobrocska Pavlics Ferenc magyar m�rn�k munk�ss�ga el�tt tiszteleg. A most 91 �ves kutat� tervezte ugyanis a holdj�r�t, amely a vil�g els� F�ld�n k�v�li j�rm�ve volt. A holdi talajviszonyokra tervezett k�l�nleges kerek�nek k�sz�nhet�en, h�rom napig sikeresen m�k�d�tt a Holdon 1971-ben, az Apollo–15 �rhaj� holdra sz�ll�sa alkalm�val, majd m�sik k�t p�ld�nya 1972-ben az Apollo–16 �s az Apollo–17 �rhaj�k j�rm�vek�nt is. Mindh�rom j�rm� a Holdon maradt.

�

Kattints arra a k�pre, amelyiket nagyobb m�retben szeretn�l megn�zni!