Vasárnap
Helyi kisboltban vásárolt reggeli és kocsmában felhörpintett dupla kávé után indulhatott is a túra! 
Erre a napra túl sok látnivalónk nem akadt, meg időben viszonylag kötöttek is voltunk a vonat miatt.
Első utunkba eső település Füle volt, ahol megtekintettük a templom mellett lévő tájházat, ahol éppen egy Legyezőkiállítás nyílt nemrég. Fene gondolta volna, hogy ennyiféle legyező létezik! Érdekes volt! A szomszéd szobában egy régi fodrászszalon van berendezve, számomra ismeretlen „kínzóeszközökkel”.
Némi tekerés után aztán eljutottunk a Magaspartra. Meglepődtem, mert nem kellett magas kaptatóra felmászni! Persze, utólag érthetővé vált, mert a partra a másik irányból érkeztünk. Nekem azért hiányzott az a meredek, az a szívdobogás!  Nem baj, idén úgyis bepótoljuk, megyünk még arra!
Rákóczi fájának megtekintése után kigurultunk a partra. Nagyon szeretem ezt a részt. Elég magasan van ahhoz, hogy fantasztikus legyen a rálátás a Balatonra, és elég távol van ahhoz, hogy kellemes csend vegyen körül minket. Némi nézelődés, eszegetés, fotózás után indultunk tovább. Ekkor viszont számomra meglepő dolog történt. Következő szakasza az útnak totálisan ismeretlen volt, mintha még sose jártam volna arra. Pedig tavaly ezt a részt már letekertük! Egészen a koronás szoborig semmire nem emlékeztem! Részleges amnézia…
Ezen a környéken egyik túratársunknak laknak ismerősei, így átmenetileg lecsatlakozott rólunk, ám a következő közkútnál hűsölve bevártuk őt is, így jutottunk el végül Siófokra. Itt a zsilip megtekintése után rátértünk a Sió mellett vezető, nem túl régi bringaútra, majd Siójutnál némi serital magunkhoz vételét követően megkerestük a vasútállomást. Hát, ilyen lepukkant, poros helyet még nem láttam! Mintha rég nem közlekedne arrafelé semmi! Pedig de! Előbb én utaztam el bringa nélkül és egyik túratárssal Siófokra (itt persze át kellett szálljunk), majd ugyanaz a vonat ment vissza, és a többiek akkor szálltak fel rá, utazván a másik irányba. Ilikét, a biciklimet, Hege szállította haza Kaposvárra. Mivel a vonat megállója házukkal szemben van, így ez nem okozott gondot, a következő, ottani túrára pedig így jóval egyszerűbb volt a logisztika.
Ez is jó túra volt, jó csapattal. Nem bántam meg a részvételt!
A nap mérlege számokban:
- megtett táv: 48,61 km
- tekeréssel töltött idő: 3.02.24
- átlagsebesség: 16,0 km/h
- max. sebesség: 37,5 km/h
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Nem baj, idén úgyis bepótoljuk, megyünk még arra!
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
