20-a k�rny�ki barangol�sok a Bakonyban (2015. augusztus 19-23.)

Hege f�nyk�palbuma

Szarvasok nyom�ban a Zselicben (2025. okt�ber 23.)

Szami �s Hege k�z�s f�nyk�palbuma

Szarvasok nyom�ban a Zselicben (2025. okt�ber 23.)

Szami �s Hege k�z�s f�nyk�palbuma

�

Szarvasok nyom�ban a Zselicben (2025. okt�ber 23.)

Szami �s Hege k�z�s f�nyk�palbuma

�

Szarvasok nyom�ban a Zselicben (2025. okt�ber 23.)

Szami �s Hege k�z�s f�nyk�palbuma

�

Szarvasok nyom�ban a Zselicben (2025. okt�ber 23.)

Szami �s Hege k�z�s f�nyk�palbuma

�

Szarvasok nyom�ban a Zselicben (2025. okt�ber 23.)

Szami �s Hege k�z�s f�nyk�palbuma

�

Szarvasok nyom�ban a Zselicben (2025. okt�ber 23.)

Szami �s Hege k�z�s f�nyk�palbuma

�

Szarvasok nyom�ban a Zselicben (2025. okt�ber 23.)

Szami �s Hege k�z�s f�nyk�palbuma�

�

�

Szarvasok nyom�ban a Zselicben (2025. okt�ber 23.)

Szami �s Hege k�z�s f�nyk�palbuma

�

Piszkos Fred (Piszkos Alfr�d. 2025. 12. 26.)

�

M�r szinte hagyom�nynak mondhat�, hogy kar�csony idej�n egy-egy �j miniszobrot tal�lunk a f�v�rosban, melynek alkot�ja Kolodko Mih�ly, gerillaszobr�sz. Rejt� Jen� munk�ss�ga hungarikumnak tekinthet�, saj�tos nyelvezete �s karakterei gener�ci�k humor�rz�k�t alapozt�k meg. Piszkos Fred alakja pedig tal�n a legismertebb mind k�z�l: a borost�s, mogorva, m�gis szerethet� tengeri medve, akinek „az a f�hib�ja, hogy kavarja”. A szobr�sz v�lhet�en a Korcsm�ros P�l-f�le k�preg�nyek vizu�lis vil�g�b�l is mer�tett ihletet, hiszen a karakter testtart�sa, a zsebre dugott k�z �s a jellegzetes sapka azonnal felismerhet�v� teszi a figur�t mindenki sz�m�ra, aki valaha is a kez�be vett egy „A tizenn�gy kar�tos aut�” vagy egy „Piszkos Fred, a kapit�ny” k�tetet.

�

A szobr�sz idei kar�csonyi aj�nd�ka, Rejt� Jen� egyik f�h�se, Piszkos Fred, a kapit�ny, amint f�lig az utaz�l�d�j�ban fekve, pip�val a sz�j�ban pihen a pesti rakparton, k�zel a tudom�nyos akad�mi�hoz �s a L�nch�dhoz.

�

Piszkos Fred, a Kapit�ny partot �rt. Ki ez az apr�, bronzba �nt�tt alak, aki mostant�l a Duna hull�mait – vagy �ppen a turistabuszokat – figyeli rend�thetetlen nyugalommal? Nem m�s �, mint Piszkos Fred, a kapit�ny, Rejt� Jen� (P. Howard) halhatatlan reg�nyh�se. Az alak megform�l�sa h�en t�kr�zi a rejt�i vil�g groteszk b�j�t �s ut�nozhatatlan humor�t. A szobor, b�r m�reteit tekintve elt�rp�l a k�rnyez� �p�letek mellett, karakter�ben �ri�si.

�

A Magyar Tudom�nyos Akad�mia t�v�ben bukkant fel Rejt� Jen� legend�s figur�ja. Budapest utc�it j�rva az �nnepi id�szakban a j�r�kel�k szeme m�r �nk�ntelen�l is a rejtett zugokat, a korl�tok t�v�t �s a p�rk�nyok perem�t k�mleli. Nem v�letlen�l, hiszen az elm�lt �vekben egy saj�tos, kimondatlan hagyom�ny honosodott meg a f�v�rosban: Kolodko Mih�ly, a k�rp�taljai sz�rmaz�s� szobr�szm�v�sz szinte minden kar�csonykor megaj�nd�kozza a v�rost egy �jabb, apr�cska bronzalkot�ssal. Id�n sem t�rt�nt ez m�sk�nt, �m a helysz�nv�laszt�s �s a t�ma tal�n minden eddigin�l er�sebb kultur�lis rezonanci�t kelt a magyar k�z�ns�gben. 2025 kar�csony�n a Duna-part egyik legeleg�nsabb pontj�n, a Sz�chenyi Istv�n t�r sark�n t�nt fel a magyar irodalom egyik legkultikusabb alakja. A v�laszt�s nem csup�n eszt�tikai, hanem szimbolikus is: a komoly tudom�nyok fellegv�ra �s a L�nch�d m�lt�s�ga mell� egy olyan figura �rkezett, aki a ponyvareg�nyek vil�g�b�l l�pett el�, m�gis a magyar kult�ra elidegen�thetetlen r�sze. A miniszobor elhelyez�se zseni�lis �tem�rz�kr�l tan�skodik, hiszen a t�li sz�netben csal�dok �s turist�k ezrei s�t�lnak ezen a k�rny�ken, �gy az alkot�s azonnal a figyelem k�z�ppontj�ba ker�lt.

�

Kontrasztok harm�ni�ja: Az Akad�mia �s a kocsm�k vil�ga: Kolodko m�v�szet�nek egyik legizgalmasabb eleme a k�rnyezettel val� p�rbesz�d. Mi�rt �ppen a Sz�chenyi Istv�n t�r? A v�lasz a kontrasztokban rejlik. A t�r a magyar t�rt�nelem egyik legszakr�lisabb pontja: Itt magasodik a Magyar Tudom�nyos Akad�mia, a szellem temploma. Szemben vele a Gresham-palota, a szecesszi� remeke. A t�r n�vad�ja, Sz�chenyi Istv�n szobra vigy�zza a forgalmat.

N�h�ny m�terre h�mp�ly�g a Duna, a v�ros �ltet� eleme. Ebbe a felemel�, arisztokratikus �s t�rt�nelmi k�rnyezetbe helyezni egy „kik�t�i csavarg�t”, egy alvil�gi figur�t, maga a megtestes�lt ir�nia. Ez a fricska azonban nem tiszteletlen, s�t: azt �zeni, hogy a kult�ra nemcsak a vaskos lexikonokban �s az akad�miai sz�kfoglal�kban l�tezik, hanem a humorban, a kalandreg�nyekben �s a nevet�sben is. Piszkos Fred jelenl�te az Akad�mia t�v�ben �sszekacsint�s az olvas�val: a komolys�g mellett mindig ott bujk�l a rejt�i abszurd is az �let�nkben.

�

A bronzba �nt�tt irodalom: Piszkos Fred megform�l�sa technikai szempontb�l is figyelemre m�lt�. A bronz�nt�s �vezredes technol�gia, amely tart�ss�got �s nemess�get k�lcs�n�z m�g a legh�tk�znapibb t�m�knak is. A miniszobor r�szletgazdags�ga leny�g�z�: a ruh�zat gy�r�d�sei, az arckifejez�s, a testtart�s dinamik�ja mind azt mutatj�k, hogy a m�v�sz m�lyen ismeri �s tiszteli a karaktert. Nem ez az els� eset, hogy Kolodko az irodalomhoz vagy a filmm�v�szethez ny�l, de Rejt� Jen� vil�g�nak megid�z�se tal�n az egyik legn�pszer�bb d�nt�se. Rejt� reg�nyei ugyanis nemcsak k�nyvek, hanem egyfajta k�z�s nyelvet alkotnak a magyarok k�z�tt. A „hal�li” humor, a lehetetlen szitu�ci�k �s a szerethet� gazemberek vil�ga most kapott egy fizikai mement�t, m�ghozz� a v�ros sz�v�ben.

�

A v�rosi folkl�r r�sz�v� v�lt, hogy Kolodko Mih�ly alkot�sai bejelent�s, szalag�tv�g�s �s hivatalos cerem�nia n�lk�l jelennek meg. Ez a fajta „gerilla” attit�d teszi lehet�v�, hogy a m�v�szet ne egy t�voli, piedeszt�lra emelt dolog legyen, hanem a mindennapi s�t�k felfedez�sre v�r� kincse. Az idei kar�csonyi meglepet�s helysz�ne Budapest egyik legimpoz�nsabb tere, ahol a t�rt�nelem �s a turizmus tal�lkozik. Mib�l �ll a „Kolodko-jelens�g”? A gerillaszobrok n�pszer�s�ge t�retlen, �s �rdemes megvizsg�lni, mi�rt rajonganak �rt�k ennyire a budapestiek �s a turist�k egyar�nt. A v�lasz a befogadhat�s�gban �s a j�t�koss�gban rejlik. A hagyom�nyos k�zt�ri szobrok gyakran monument�lisak, t�voliak, talapzaton �llnak, �s tiszteletet parancsolnak. Ezzel szemben Kolodko miniszobrai: Emberl�pt�k�ek! Elf�rnek egy teny�rben, nem uralj�k a teret, hanem belesimulnak.

Interakt�vak: Meg lehet �ket �rinteni, „szelfizni” lehet vel�k, r�szei a szem�lyes t�rnek.

Felfedez�sre �szt�n�znek: Nem mindig a legszembet�n�bb helyen vannak, �gy a megtal�l�suk siker�lm�nyt ad. T�rt�netet mes�lnek: Minden apr� alkot�s egy-egy kultur�lis utal�s, legyen sz� a Kock�sf�l� ny�lr�l, Liszt Ferencr�l vagy most �ppen Rejt� Jen� h�s�r�l.

A kar�csonyi id�z�t�s pedig k�l�n�sen szerencs�s. Ilyenkor, amikor a v�ros lelassul, �s az emberek t�bbet s�t�lnak a f�ny�rban �sz� utc�kon, egy �j szobor h�re fut�t�zk�nt terjed a k�z�ss�gi m�di�ban. „L�ttad m�r az �jat?” – hangzik el a k�rd�s, �s m�ris szervez�dik a csal�di s�ta a L�nch�d pesti h�df�j�hez.� Az �j szobor teh�t elfoglalta hely�t, �s v�rja a l�togat�kat. B�rki, aki a Sz�chenyi Istv�n t�r k�rny�k�n j�r, �rdemes, hogy nyitott szemmel k�zlekedjen. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia fel�li oldalon, a k�korl�tok k�rny�k�n �rdemes keresg�lni.

�

Ez az apr� gesztus, ez a kis kar�csonyi aj�nd�k ism�t bebizony�totta, hogy a k�zt�ri m�v�szetnek nem kell felt�tlen�l monument�lisnak lennie ahhoz, hogy hat�st �rjen el. N�ha el�g egy tizen�t centim�teres, morcos tenger�sz, hogy mosolyt csaljon egy eg�sz v�ros arc�ra, �s eml�keztessen minket arra a p�ratlan kultur�lis �r�ks�gre, amit Rejt� Jen� hagyott r�nk. Piszkos Fred meg�rkezett, �s ismerve a karakter term�szet�t, egyhamar nem is �ll sz�nd�k�ban t�vozni – legnagyobb �r�m�nkre.

�

Ir�ny a Duna-part!��

M�r szinte hagyom�nynak mondhat�, hogy kar�csony idej�n egy-egy �j miniszobrot tal�lunk a f�v�rosban, melynek alkot�ja Kolodko Mih�ly, gerillaszobr�sz. Rejt� Jen� munk�ss�ga hungarikumnak tekinthet�, saj�tos nyelvezete �s karakterei gener�ci�k humor�rz�k�t alapozt�k meg. Piszkos Fred alakja pedig tal�n a legismertebb mind k�z�l: a borost�s, mogorva, m�gis szerethet� tengeri medve, akinek „az a f�hib�ja, hogy kavarja”. A szobr�sz v�lhet�en a Korcsm�ros P�l-f�le k�preg�nyek vizu�lis vil�g�b�l is mer�tett ihletet, hiszen a karakter testtart�sa, a zsebre dugott k�z �s a jellegzetes sapka azonnal felismerhet�v� teszi a figur�t mindenki sz�m�ra, aki valaha is a kez�be vett egy „A tizenn�gy kar�tos aut�” vagy egy „Piszkos Fred, a kapit�ny” k�tetet.

�

A szobr�sz idei kar�csonyi aj�nd�ka, Rejt� Jen� egyik f�h�se, Piszkos Fred, a kapit�ny, amint f�lig az utaz�l�d�j�ban fekve, pip�val a sz�j�ban pihen a pesti rakparton, k�zel a tudom�nyos akad�mi�hoz �s a L�nch�dhoz.

�

Piszkos Fred, a Kapit�ny partot �rt. Ki ez az apr�, bronzba �nt�tt alak, aki mostant�l a Duna hull�mait – vagy �ppen a turistabuszokat – figyeli rend�thetetlen nyugalommal? Nem m�s �, mint Piszkos Fred, a kapit�ny, Rejt� Jen� (P. Howard) halhatatlan reg�nyh�se. Az alak megform�l�sa h�en t�kr�zi a rejt�i vil�g groteszk b�j�t �s ut�nozhatatlan humor�t. A szobor, b�r m�reteit tekintve elt�rp�l a k�rnyez� �p�letek mellett, karakter�ben �ri�si.

�

A Magyar Tudom�nyos Akad�mia t�v�ben bukkant fel Rejt� Jen� legend�s figur�ja. Budapest utc�it j�rva az �nnepi id�szakban a j�r�kel�k szeme m�r �nk�ntelen�l is a rejtett zugokat, a korl�tok t�v�t �s a p�rk�nyok perem�t k�mleli. Nem v�letlen�l, hiszen az elm�lt �vekben egy saj�tos, kimondatlan hagyom�ny honosodott meg a f�v�rosban: Kolodko Mih�ly, a k�rp�taljai sz�rmaz�s� szobr�szm�v�sz szinte minden kar�csonykor megaj�nd�kozza a v�rost egy �jabb, apr�cska bronzalkot�ssal. Id�n sem t�rt�nt ez m�sk�nt, �m a helysz�nv�laszt�s �s a t�ma tal�n minden eddigin�l er�sebb kultur�lis rezonanci�t kelt a magyar k�z�ns�gben. 2025 kar�csony�n a Duna-part egyik legeleg�nsabb pontj�n, a Sz�chenyi Istv�n t�r sark�n t�nt fel a magyar irodalom egyik legkultikusabb alakja. A v�laszt�s nem csup�n eszt�tikai, hanem szimbolikus is: a komoly tudom�nyok fellegv�ra �s a L�nch�d m�lt�s�ga mell� egy olyan figura �rkezett, aki a ponyvareg�nyek vil�g�b�l l�pett el�, m�gis a magyar kult�ra elidegen�thetetlen r�sze. A miniszobor elhelyez�se zseni�lis �tem�rz�kr�l tan�skodik, hiszen a t�li sz�netben csal�dok �s turist�k ezrei s�t�lnak ezen a k�rny�ken, �gy az alkot�s azonnal a figyelem k�z�ppontj�ba ker�lt.

�

Kontrasztok harm�ni�ja: Az Akad�mia �s a kocsm�k vil�ga: Kolodko m�v�szet�nek egyik legizgalmasabb eleme a k�rnyezettel val� p�rbesz�d. Mi�rt �ppen a Sz�chenyi Istv�n t�r? A v�lasz a kontrasztokban rejlik. A t�r a magyar t�rt�nelem egyik legszakr�lisabb pontja: Itt magasodik a Magyar Tudom�nyos Akad�mia, a szellem temploma. Szemben vele a Gresham-palota, a szecesszi� remeke. A t�r n�vad�ja, Sz�chenyi Istv�n szobra vigy�zza a forgalmat.

N�h�ny m�terre h�mp�ly�g a Duna, a v�ros �ltet� eleme. Ebbe a felemel�, arisztokratikus �s t�rt�nelmi k�rnyezetbe helyezni egy „kik�t�i csavarg�t”, egy alvil�gi figur�t, maga a megtestes�lt ir�nia. Ez a fricska azonban nem tiszteletlen, s�t: azt �zeni, hogy a kult�ra nemcsak a vaskos lexikonokban �s az akad�miai sz�kfoglal�kban l�tezik, hanem a humorban, a kalandreg�nyekben �s a nevet�sben is. Piszkos Fred jelenl�te az Akad�mia t�v�ben �sszekacsint�s az olvas�val: a komolys�g mellett mindig ott bujk�l a rejt�i abszurd is az �let�nkben.

�

A bronzba �nt�tt irodalom: Piszkos Fred megform�l�sa technikai szempontb�l is figyelemre m�lt�. A bronz�nt�s �vezredes technol�gia, amely tart�ss�got �s nemess�get k�lcs�n�z m�g a legh�tk�znapibb t�m�knak is. A miniszobor r�szletgazdags�ga leny�g�z�: a ruh�zat gy�r�d�sei, az arckifejez�s, a testtart�s dinamik�ja mind azt mutatj�k, hogy a m�v�sz m�lyen ismeri �s tiszteli a karaktert. Nem ez az els� eset, hogy Kolodko az irodalomhoz vagy a filmm�v�szethez ny�l, de Rejt� Jen� vil�g�nak megid�z�se tal�n az egyik legn�pszer�bb d�nt�se. Rejt� reg�nyei ugyanis nemcsak k�nyvek, hanem egyfajta k�z�s nyelvet alkotnak a magyarok k�z�tt. A „hal�li” humor, a lehetetlen szitu�ci�k �s a szerethet� gazemberek vil�ga most kapott egy fizikai mement�t, m�ghozz� a v�ros sz�v�ben.

�

A v�rosi folkl�r r�sz�v� v�lt, hogy Kolodko Mih�ly alkot�sai bejelent�s, szalag�tv�g�s �s hivatalos cerem�nia n�lk�l jelennek meg. Ez a fajta „gerilla” attit�d teszi lehet�v�, hogy a m�v�szet ne egy t�voli, piedeszt�lra emelt dolog legyen, hanem a mindennapi s�t�k felfedez�sre v�r� kincse. Az idei kar�csonyi meglepet�s helysz�ne Budapest egyik legimpoz�nsabb tere, ahol a t�rt�nelem �s a turizmus tal�lkozik. Mib�l �ll a „Kolodko-jelens�g”? A gerillaszobrok n�pszer�s�ge t�retlen, �s �rdemes megvizsg�lni, mi�rt rajonganak �rt�k ennyire a budapestiek �s a turist�k egyar�nt. A v�lasz a befogadhat�s�gban �s a j�t�koss�gban rejlik. A hagyom�nyos k�zt�ri szobrok gyakran monument�lisak, t�voliak, talapzaton �llnak, �s tiszteletet parancsolnak. Ezzel szemben Kolodko miniszobrai: Emberl�pt�k�ek! Elf�rnek egy teny�rben, nem uralj�k a teret, hanem belesimulnak.

Interakt�vak: Meg lehet �ket �rinteni, „szelfizni” lehet vel�k, r�szei a szem�lyes t�rnek.

Felfedez�sre �szt�n�znek: Nem mindig a legszembet�n�bb helyen vannak, �gy a megtal�l�suk siker�lm�nyt ad. T�rt�netet mes�lnek: Minden apr� alkot�s egy-egy kultur�lis utal�s, legyen sz� a Kock�sf�l� ny�lr�l, Liszt Ferencr�l vagy most �ppen Rejt� Jen� h�s�r�l.

A kar�csonyi id�z�t�s pedig k�l�n�sen szerencs�s. Ilyenkor, amikor a v�ros lelassul, �s az emberek t�bbet s�t�lnak a f�ny�rban �sz� utc�kon, egy �j szobor h�re fut�t�zk�nt terjed a k�z�ss�gi m�di�ban. „L�ttad m�r az �jat?” – hangzik el a k�rd�s, �s m�ris szervez�dik a csal�di s�ta a L�nch�d pesti h�df�j�hez.� Az �j szobor teh�t elfoglalta hely�t, �s v�rja a l�togat�kat. B�rki, aki a Sz�chenyi Istv�n t�r k�rny�k�n j�r, �rdemes, hogy nyitott szemmel k�zlekedjen. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia fel�li oldalon, a k�korl�tok k�rny�k�n �rdemes keresg�lni.

�

Ez az apr� gesztus, ez a kis kar�csonyi aj�nd�k ism�t bebizony�totta, hogy a k�zt�ri m�v�szetnek nem kell felt�tlen�l monument�lisnak lennie ahhoz, hogy hat�st �rjen el. N�ha el�g egy tizen�t centim�teres, morcos tenger�sz, hogy mosolyt csaljon egy eg�sz v�ros arc�ra, �s eml�keztessen minket arra a p�ratlan kultur�lis �r�ks�gre, amit Rejt� Jen� hagyott r�nk. Piszkos Fred meg�rkezett, �s ismerve a karakter term�szet�t, egyhamar nem is �ll sz�nd�k�ban t�vozni – legnagyobb �r�m�nkre.

�

Ir�ny a Duna-part!��

Piszkos Fred (Piszkos Alfr�d. 2025. 12. 26.)

M�r szinte hagyom�nynak mondhat�, hogy kar�csony idej�n egy-egy �j miniszobrot tal�lunk a f�v�rosban, melynek alkot�ja Kolodko Mih�ly, gerillaszobr�sz. Rejt� Jen� munk�ss�ga hungarikumnak tekinthet�, saj�tos nyelvezete �s karakterei gener�ci�k humor�rz�k�t alapozt�k meg. Piszkos Fred alakja pedig tal�n a legismertebb mind k�z�l: a borost�s, mogorva, m�gis szerethet� tengeri medve, akinek „az a f�hib�ja, hogy kavarja”. A szobr�sz v�lhet�en a Korcsm�ros P�l-f�le k�preg�nyek vizu�lis vil�g�b�l is mer�tett ihletet, hiszen a karakter testtart�sa, a zsebre dugott k�z �s a jellegzetes sapka azonnal felismerhet�v� teszi a figur�t mindenki sz�m�ra, aki valaha is a kez�be vett egy „A tizenn�gy kar�tos aut�” vagy egy „Piszkos Fred, a kapit�ny” k�tetet.

A szobr�sz idei kar�csonyi aj�nd�ka, Rejt� Jen� egyik f�h�se, Piszkos Fred, a kapit�ny, amint f�lig az utaz�l�d�j�ban fekve, pip�val a sz�j�ban pihen a pesti rakparton, k�zel a tudom�nyos akad�mi�hoz �s a L�nch�dhoz.

Piszkos Fred, a Kapit�ny partot �rt. Ki ez az apr�, bronzba �nt�tt alak, aki mostant�l a Duna hull�mait – vagy �ppen a turistabuszokat – figyeli rend�thetetlen nyugalommal? Nem m�s �, mint Piszkos Fred, a kapit�ny, Rejt� Jen� (P. Howard) halhatatlan reg�nyh�se. Az alak megform�l�sa h�en t�kr�zi a rejt�i vil�g groteszk b�j�t �s ut�nozhatatlan humor�t. A szobor, b�r m�reteit tekintve elt�rp�l a k�rnyez� �p�letek mellett, karakter�ben �ri�si.

A�Magyar Tudom�nyos Akad�mia t�v�ben bukkant fel Rejt� Jen� legend�s figur�ja. Budapest utc�it j�rva az �nnepi id�szakban a j�r�kel�k szeme m�r �nk�ntelen�l is a rejtett zugokat, a korl�tok t�v�t �s a p�rk�nyok perem�t k�mleli. Nem v�letlen�l, hiszen az elm�lt �vekben egy saj�tos, kimondatlan hagyom�ny honosodott meg a f�v�rosban: Kolodko Mih�ly, a k�rp�taljai sz�rmaz�s� szobr�szm�v�sz szinte minden kar�csonykor megaj�nd�kozza a v�rost egy �jabb, apr�cska bronzalkot�ssal. Id�n sem t�rt�nt ez m�sk�nt, �m a helysz�nv�laszt�s �s a t�ma tal�n minden eddigin�l er�sebb kultur�lis rezonanci�t kelt a magyar k�z�ns�gben. 2025 kar�csony�n a Duna-part egyik legeleg�nsabb pontj�n, a Sz�chenyi Istv�n t�r sark�n t�nt fel a magyar irodalom egyik legkultikusabb alakja. A v�laszt�s nem csup�n eszt�tikai, hanem szimbolikus is: a komoly tudom�nyok fellegv�ra �s a L�nch�d m�lt�s�ga mell� egy olyan figura �rkezett, aki a ponyvareg�nyek vil�g�b�l l�pett el�, m�gis a magyar kult�ra elidegen�thetetlen r�sze. A miniszobor elhelyez�se zseni�lis �tem�rz�kr�l tan�skodik, hiszen a t�li sz�netben csal�dok �s turist�k ezrei s�t�lnak ezen a k�rny�ken, �gy az alkot�s azonnal a figyelem k�z�ppontj�ba ker�lt.

Kontrasztok harm�ni�ja: Az Akad�mia �s a kocsm�k vil�ga: Kolodko m�v�szet�nek egyik legizgalmasabb eleme a k�rnyezettel val� p�rbesz�d. Mi�rt �ppen a Sz�chenyi Istv�n t�r? A v�lasz a kontrasztokban rejlik. A t�r a magyar t�rt�nelem egyik legszakr�lisabb pontja: Itt magasodik a Magyar Tudom�nyos Akad�mia, a szellem temploma. Szemben vele a Gresham-palota, a szecesszi� remeke. A t�r n�vad�ja, Sz�chenyi Istv�n szobra vigy�zza a forgalmat.

N�h�ny m�terre h�mp�ly�g a Duna, a v�ros �ltet� eleme. Ebbe a felemel�, arisztokratikus �s t�rt�nelmi k�rnyezetbe helyezni egy „kik�t�i csavarg�t”, egy alvil�gi figur�t, maga a megtestes�lt ir�nia. Ez a fricska azonban nem tiszteletlen, s�t: azt �zeni, hogy a kult�ra nemcsak a vaskos lexikonokban �s az akad�miai sz�kfoglal�kban l�tezik, hanem a humorban, a kalandreg�nyekben �s a nevet�sben is. Piszkos Fred jelenl�te az Akad�mia t�v�ben �sszekacsint�s az olvas�val: a komolys�g mellett mindig ott bujk�l a rejt�i abszurd is az �let�nkben.

A bronzba �nt�tt irodalom: Piszkos Fred megform�l�sa technikai szempontb�l is figyelemre m�lt�. A bronz�nt�s �vezredes technol�gia, amely tart�ss�got �s nemess�get k�lcs�n�z m�g a legh�tk�znapibb t�m�knak is. A miniszobor r�szletgazdags�ga leny�g�z�: a ruh�zat gy�r�d�sei, az arckifejez�s, a testtart�s dinamik�ja mind azt mutatj�k, hogy a m�v�sz m�lyen ismeri �s tiszteli a karaktert. Nem ez az els� eset, hogy Kolodko az irodalomhoz vagy a filmm�v�szethez ny�l, de Rejt� Jen� vil�g�nak megid�z�se tal�n az egyik legn�pszer�bb d�nt�se. Rejt� reg�nyei ugyanis nemcsak k�nyvek, hanem egyfajta k�z�s nyelvet alkotnak a magyarok k�z�tt. A „hal�li” humor, a lehetetlen szitu�ci�k �s a szerethet� gazemberek vil�ga most kapott egy fizikai mement�t, m�ghozz� a v�ros sz�v�ben.

A v�rosi folkl�r r�sz�v� v�lt, hogy Kolodko Mih�ly alkot�sai bejelent�s, szalag�tv�g�s �s hivatalos cerem�nia n�lk�l jelennek meg. Ez a fajta „gerilla” attit�d teszi lehet�v�, hogy a m�v�szet ne egy t�voli, piedeszt�lra emelt dolog legyen, hanem a mindennapi s�t�k felfedez�sre v�r� kincse. Az idei kar�csonyi meglepet�s helysz�ne Budapest egyik legimpoz�nsabb tere, ahol a t�rt�nelem �s a turizmus tal�lkozik. Mib�l �ll a „Kolodko-jelens�g”? A gerillaszobrok n�pszer�s�ge t�retlen, �s �rdemes megvizsg�lni, mi�rt rajonganak �rt�k ennyire a budapestiek �s a turist�k egyar�nt. A v�lasz a befogadhat�s�gban �s a j�t�koss�gban rejlik. A hagyom�nyos k�zt�ri szobrok gyakran monument�lisak, t�voliak, talapzaton �llnak, �s tiszteletet parancsolnak. Ezzel szemben Kolodko miniszobrai: Emberl�pt�k�ek! Elf�rnek egy teny�rben, nem uralj�k a teret, hanem belesimulnak.

Interakt�vak: Meg lehet �ket �rinteni, „szelfizni” lehet vel�k, r�szei a szem�lyes t�rnek.

Felfedez�sre �szt�n�znek: Nem mindig a legszembet�n�bb helyen vannak, �gy a megtal�l�suk siker�lm�nyt ad. T�rt�netet mes�lnek: Minden apr� alkot�s egy-egy kultur�lis utal�s, legyen sz� a Kock�sf�l� ny�lr�l, Liszt Ferencr�l vagy most �ppen Rejt� Jen� h�s�r�l.

A kar�csonyi id�z�t�s pedig k�l�n�sen szerencs�s. Ilyenkor, amikor a v�ros lelassul, �s az emberek t�bbet s�t�lnak a f�ny�rban �sz� utc�kon, egy �j szobor h�re fut�t�zk�nt terjed a k�z�ss�gi m�di�ban. „L�ttad m�r az �jat?” – hangzik el a k�rd�s, �s m�ris szervez�dik a csal�di s�ta a L�nch�d pesti h�df�j�hez.� Az �j szobor teh�t elfoglalta hely�t, �s v�rja a l�togat�kat. B�rki, aki a Sz�chenyi Istv�n t�r k�rny�k�n j�r, �rdemes, hogy nyitott szemmel k�zlekedjen. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia fel�li oldalon, a k�korl�tok k�rny�k�n �rdemes keresg�lni.

Ez az apr� gesztus, ez a kis kar�csonyi aj�nd�k ism�t bebizony�totta, hogy a k�zt�ri m�v�szetnek nem kell felt�tlen�l monument�lisnak lennie ahhoz, hogy hat�st �rjen el. N�ha el�g egy tizen�t centim�teres, morcos tenger�sz, hogy mosolyt csaljon egy eg�sz v�ros arc�ra, �s eml�keztessen minket arra a p�ratlan kultur�lis �r�ks�gre, amit Rejt� Jen� hagyott r�nk. Piszkos Fred meg�rkezett, �s ismerve a karakter term�szet�t, egyhamar nem is �ll sz�nd�k�ban t�vozni – legnagyobb �r�m�nkre.

Ir�ny a Duna-part!�

Piszkos Fred (Piszkos Alfr�d. 2025. 12. 26.)

M�r szinte hagyom�nynak mondhat�, hogy kar�csony idej�n egy-egy �j miniszobrot tal�lunk a f�v�rosban, melynek alkot�ja Kolodko Mih�ly, gerillaszobr�sz. Rejt� Jen� munk�ss�ga hungarikumnak tekinthet�, saj�tos nyelvezete �s karakterei gener�ci�k humor�rz�k�t alapozt�k meg. Piszkos Fred alakja pedig tal�n a legismertebb mind k�z�l: a borost�s, mogorva, m�gis szerethet� tengeri medve, akinek „az a f�hib�ja, hogy kavarja”. A szobr�sz v�lhet�en a Korcsm�ros P�l-f�le k�preg�nyek vizu�lis vil�g�b�l is mer�tett ihletet, hiszen a karakter testtart�sa, a zsebre dugott k�z �s a jellegzetes sapka azonnal felismerhet�v� teszi a figur�t mindenki sz�m�ra, aki valaha is a kez�be vett egy „A tizenn�gy kar�tos aut�” vagy egy „Piszkos Fred, a kapit�ny” k�tetet.

A szobr�sz idei kar�csonyi aj�nd�ka, Rejt� Jen� egyik f�h�se, Piszkos Fred, a kapit�ny, amint f�lig az utaz�l�d�j�ban fekve, pip�val a sz�j�ban pihen a pesti rakparton, k�zel a tudom�nyos akad�mi�hoz �s a L�nch�dhoz.

Piszkos Fred, a Kapit�ny partot �rt. Ki ez az apr�, bronzba �nt�tt alak, aki mostant�l a Duna hull�mait – vagy �ppen a turistabuszokat – figyeli rend�thetetlen nyugalommal? Nem m�s �, mint Piszkos Fred, a kapit�ny, Rejt� Jen� (P. Howard) halhatatlan reg�nyh�se. Az alak megform�l�sa h�en t�kr�zi a rejt�i vil�g groteszk b�j�t �s ut�nozhatatlan humor�t. A szobor, b�r m�reteit tekintve elt�rp�l a k�rnyez� �p�letek mellett, karakter�ben �ri�si.

A Magyar Tudom�nyos Akad�mia t�v�ben bukkant fel Rejt� Jen� legend�s figur�ja. Budapest utc�it j�rva az �nnepi id�szakban a j�r�kel�k szeme m�r �nk�ntelen�l is a rejtett zugokat, a korl�tok t�v�t �s a p�rk�nyok perem�t k�mleli. Nem v�letlen�l, hiszen az elm�lt �vekben egy saj�tos, kimondatlan hagyom�ny honosodott meg a f�v�rosban: Kolodko Mih�ly, a k�rp�taljai sz�rmaz�s� szobr�szm�v�sz szinte minden kar�csonykor megaj�nd�kozza a v�rost egy �jabb, apr�cska bronzalkot�ssal. Id�n sem t�rt�nt ez m�sk�nt, �m a helysz�nv�laszt�s �s a t�ma tal�n minden eddigin�l er�sebb kultur�lis rezonanci�t kelt a magyar k�z�ns�gben. 2025 kar�csony�n a Duna-part egyik legeleg�nsabb pontj�n, a Sz�chenyi Istv�n t�r sark�n t�nt fel a magyar irodalom egyik legkultikusabb alakja. A v�laszt�s nem csup�n eszt�tikai, hanem szimbolikus is: a komoly tudom�nyok fellegv�ra �s a L�nch�d m�lt�s�ga mell� egy olyan figura �rkezett, aki a ponyvareg�nyek vil�g�b�l l�pett el�, m�gis a magyar kult�ra elidegen�thetetlen r�sze. A miniszobor elhelyez�se zseni�lis �tem�rz�kr�l tan�skodik, hiszen a t�li sz�netben csal�dok �s turist�k ezrei s�t�lnak ezen a k�rny�ken, �gy az alkot�s azonnal a figyelem k�z�ppontj�ba ker�lt.

Kontrasztok harm�ni�ja: Az Akad�mia �s a kocsm�k vil�ga: Kolodko m�v�szet�nek egyik legizgalmasabb eleme a k�rnyezettel val� p�rbesz�d. Mi�rt �ppen a Sz�chenyi Istv�n t�r? A v�lasz a kontrasztokban rejlik. A t�r a magyar t�rt�nelem egyik legszakr�lisabb pontja: Itt magasodik a Magyar Tudom�nyos Akad�mia, a szellem temploma. Szemben vele a Gresham-palota, a szecesszi� remeke. A t�r n�vad�ja, Sz�chenyi Istv�n szobra vigy�zza a forgalmat.

N�h�ny m�terre h�mp�ly�g a Duna, a v�ros �ltet� eleme. Ebbe a felemel�, arisztokratikus �s t�rt�nelmi k�rnyezetbe helyezni egy „kik�t�i csavarg�t”, egy alvil�gi figur�t, maga a megtestes�lt ir�nia. Ez a fricska azonban nem tiszteletlen, s�t: azt �zeni, hogy a kult�ra nemcsak a vaskos lexikonokban �s az akad�miai sz�kfoglal�kban l�tezik, hanem a humorban, a kalandreg�nyekben �s a nevet�sben is. Piszkos Fred jelenl�te az Akad�mia t�v�ben �sszekacsint�s az olvas�val: a komolys�g mellett mindig ott bujk�l a rejt�i abszurd is az �let�nkben.

A bronzba �nt�tt irodalom: Piszkos Fred megform�l�sa technikai szempontb�l is figyelemre m�lt�. A bronz�nt�s �vezredes technol�gia, amely tart�ss�got �s nemess�get k�lcs�n�z m�g a legh�tk�znapibb t�m�knak is. A miniszobor r�szletgazdags�ga leny�g�z�: a ruh�zat gy�r�d�sei, az arckifejez�s, a testtart�s dinamik�ja mind azt mutatj�k, hogy a m�v�sz m�lyen ismeri �s tiszteli a karaktert. Nem ez az els� eset, hogy Kolodko az irodalomhoz vagy a filmm�v�szethez ny�l, de Rejt� Jen� vil�g�nak megid�z�se tal�n az egyik legn�pszer�bb d�nt�se. Rejt� reg�nyei ugyanis nemcsak k�nyvek, hanem egyfajta k�z�s nyelvet alkotnak a magyarok k�z�tt. A „hal�li” humor, a lehetetlen szitu�ci�k �s a szerethet� gazemberek vil�ga most kapott egy fizikai mement�t, m�ghozz� a v�ros sz�v�ben.

A v�rosi folkl�r r�sz�v� v�lt, hogy Kolodko Mih�ly alkot�sai bejelent�s, szalag�tv�g�s �s hivatalos cerem�nia n�lk�l jelennek meg. Ez a fajta „gerilla” attit�d teszi lehet�v�, hogy a m�v�szet ne egy t�voli, piedeszt�lra emelt dolog legyen, hanem a mindennapi s�t�k felfedez�sre v�r� kincse. Az idei kar�csonyi meglepet�s helysz�ne Budapest egyik legimpoz�nsabb tere, ahol a t�rt�nelem �s a turizmus tal�lkozik. Mib�l �ll a „Kolodko-jelens�g”? A gerillaszobrok n�pszer�s�ge t�retlen, �s �rdemes megvizsg�lni, mi�rt rajonganak �rt�k ennyire a budapestiek �s a turist�k egyar�nt. A v�lasz a befogadhat�s�gban �s a j�t�koss�gban rejlik. A hagyom�nyos k�zt�ri szobrok gyakran monument�lisak, t�voliak, talapzaton �llnak, �s tiszteletet parancsolnak. Ezzel szemben Kolodko miniszobrai: Emberl�pt�k�ek! Elf�rnek egy teny�rben, nem uralj�k a teret, hanem belesimulnak.

Interakt�vak: Meg lehet �ket �rinteni, „szelfizni” lehet vel�k, r�szei a szem�lyes t�rnek.

Felfedez�sre �szt�n�znek: Nem mindig a legszembet�n�bb helyen vannak, �gy a megtal�l�suk siker�lm�nyt ad. T�rt�netet mes�lnek: Minden apr� alkot�s egy-egy kultur�lis utal�s, legyen sz� a Kock�sf�l� ny�lr�l, Liszt Ferencr�l vagy most �ppen Rejt� Jen� h�s�r�l.

A kar�csonyi id�z�t�s pedig k�l�n�sen szerencs�s. Ilyenkor, amikor a v�ros lelassul, �s az emberek t�bbet s�t�lnak a f�ny�rban �sz� utc�kon, egy �j szobor h�re fut�t�zk�nt terjed a k�z�ss�gi m�di�ban. „L�ttad m�r az �jat?” – hangzik el a k�rd�s, �s m�ris szervez�dik a csal�di s�ta a L�nch�d pesti h�df�j�hez.� Az �j szobor teh�t elfoglalta hely�t, �s v�rja a l�togat�kat. B�rki, aki a Sz�chenyi Istv�n t�r k�rny�k�n j�r, �rdemes, hogy nyitott szemmel k�zlekedjen. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia fel�li oldalon, a k�korl�tok k�rny�k�n �rdemes keresg�lni.

Ez az apr� gesztus, ez a kis kar�csonyi aj�nd�k ism�t bebizony�totta, hogy a k�zt�ri m�v�szetnek nem kell felt�tlen�l monument�lisnak lennie ahhoz, hogy hat�st �rjen el. N�ha el�g egy tizen�t centim�teres, morcos tenger�sz, hogy mosolyt csaljon egy eg�sz v�ros arc�ra, �s eml�keztessen minket arra a p�ratlan kultur�lis �r�ks�gre, amit Rejt� Jen� hagyott r�nk. Piszkos Fred meg�rkezett, �s ismerve a karakter term�szet�t, egyhamar nem is �ll sz�nd�k�ban t�vozni – legnagyobb �r�m�nkre.

Ir�ny a Duna-part!�

Telefon (2025. december 28.) (Hat�rozatlan ideig l�that�!!!)

�

Hogy Kolodko szobor-e, vagy sem? A „szakavatott” Kolodko rajong�k k�z�l p�ran vitatj�k. �s szok�s szerint a m�v�sz… hallgat.

Miel�tt elolvasod a friss�tett ismertet�ket, �s �gy d�ntesz… „ej r��r�nk arra m�g”… �n azt javasoln�m… ak�r eredeti, ak�r nem… f�leg ha igaz a h�r, hogy csak hat�rozatlan id�re ker�lt ki ide a szobor... szerintem keresd fel… fot�zd le… �s… ha kider�l, hogy ez val�ban eredti szobor.... megvan… pipa-enter. Ha net�n nem az… igy�l egy j� k�v�t a Co.Co. Coffee Budapest k�v�z�ban, egy�l egy brunchot, igy�l r� egy finom coctailt!

Ami tuti: A kis szobor m�solat, b�rki is k�sz�tette! Az eredeti Ungv�ron tal�lhat�, �s az al�bbi t�rt�net kapcsol�dik hozz�: Ungv�ron a Posta t�ren avatt�k fel a huszonnyolcadik minialkot�st, 2017. szeptember 17-�n. Ez�ttal Pusk�s Tivadarnak, a telefonh�rmond� feltal�l�j�nak �ll�tanak eml�ket a kism�ret� telefonk�sz�l�kkel.

A szobor hely�nek kiv�laszt�s�t nem b�zt�k a v�letlenre, a posta �p�lete mellett kapott helyet, ahol a csehszlov�k �r�ban m�r biztosan voltak telefonk�sz�l�kek. Az avat�s�nak id�pontja sem v�letlen. Hiszen a telefonh�rmond� k�sz�l�k – a r�di� el�dje – feltal�l�ja, Pusk�s Tivadar �pp ezen a napon, szeptember 17-�n sz�letett, 1844-ben. A m�rn�k sz�let�snapj�n d�lel�tt a rossz id�j�r�s ellen�re az �rdekl�d�k n�pes csapata gy�lt �ssze, hogy felavass�k a kis telefont. Mivel az alkot�, Mihajlo Kolodko nem tudott jelen lenni a leleplez�sen, �gy st�lszer�en, telefonon jelentkezett be Magyarorsz�gr�l, V�cr�l, ahol �pp egy �jabb szobor elk�sz�t�s�n dolgozik. A piros masni kibont�s�nak �nnep�lyes pillanataiban a helysz�nen tart�zkodott viszont a k�t kivitelez�, Ruszn�k Istv�n �s Roman Murnik kov�csmester. K�zben elhangzott az ismert ukr�n egy�ttes, a Vopli Vidopljaszova Zvjazok (Kapcsolat) c�m� dala.

Az alkot�s a Hallom elnevez�st viseli. Thomas Edison elmond�sa alapj�n a telefon tesztel�s�n�l Pusk�s Tivadar haszn�lta els�k�nt a „hallom” sz�b�l sz�rmaz� hall� sz�t, amely a telefon�l�sn�l az�ta az eg�sz vil�gon elterjedt. Egy�bk�nt a „Hall�” sz� nem azonos az angol „Hello” k�sz�n�ssel, ezt m�r Edison is �s Pusk�s is t�bb helyen le�rta annak idej�n.

A telefonh�rmond� k�sz�l�knek k�sz�nhet�en m�r t�bb mint 120 �ve l�trej�tt a k�zvetlen kapcsolat Ungv�r �s Budapest k�z�tt.

Egyes t�rt�nelmi forr�sok szerint Pusk�s Tivadar feles�ge, Sophie Vetter von der Lilie gr�fn� n�h�ny �vig Ungv�ron, a mai Korjatovics t�ren �ll� palot�ban �lt. Akkoriban els� f�rje, T�r�k J�zsef gr�f Kolozs v�rmegye f�isp�nja volt, k�s�bb 1887-ben Ung v�rmegye f�isp�nja lett.

�

Telefon (2025. december 28.) (Hat�rozatlan ideig l�that�!!!)

�

Hogy Kolodko szobor-e, vagy sem? A „szakavatott” Kolodko rajong�k k�z�l p�ran vitatj�k. �s szok�s szerint a m�v�sz… hallgat.

Miel�tt elolvasod a friss�tett ismertet�ket, �s �gy d�ntesz… „ej r��r�nk arra m�g”… �n azt javasoln�m… ak�r eredeti, ak�r nem… f�leg ha igaz a h�r, hogy csak hat�rozatlan id�re ker�lt ki ide a szobor... szerintem keresd fel… fot�zd le… �s… ha kider�l, hogy ez val�ban eredti szobor.... megvan… pipa-enter. Ha net�n nem az… igy�l egy j� k�v�t a Co.Co. Coffee Budapest k�v�z�ban, egy�l egy brunchot, igy�l r� egy finom coctailt!

Ami tuti: A kis szobor m�solat, b�rki is k�sz�tette! Az eredeti Ungv�ron tal�lhat�, �s az al�bbi t�rt�net kapcsol�dik hozz�: Ungv�ron a Posta t�ren avatt�k fel a huszonnyolcadik minialkot�st, 2017. szeptember 17-�n. Ez�ttal Pusk�s Tivadarnak, a telefonh�rmond� feltal�l�j�nak �ll�tanak eml�ket a kism�ret� telefonk�sz�l�kkel.

A szobor hely�nek kiv�laszt�s�t nem b�zt�k a v�letlenre, a posta �p�lete mellett kapott helyet, ahol a csehszlov�k �r�ban m�r biztosan voltak telefonk�sz�l�kek. Az avat�s�nak id�pontja sem v�letlen. Hiszen a telefonh�rmond� k�sz�l�k – a r�di� el�dje – feltal�l�ja, Pusk�s Tivadar �pp ezen a napon, szeptember 17-�n sz�letett, 1844-ben. A m�rn�k sz�let�snapj�n d�lel�tt a rossz id�j�r�s ellen�re az �rdekl�d�k n�pes csapata gy�lt �ssze, hogy felavass�k a kis telefont. Mivel az alkot�, Mihajlo Kolodko nem tudott jelen lenni a leleplez�sen, �gy st�lszer�en, telefonon jelentkezett be Magyarorsz�gr�l, V�cr�l, ahol �pp egy �jabb szobor elk�sz�t�s�n dolgozik. A piros masni kibont�s�nak �nnep�lyes pillanataiban a helysz�nen tart�zkodott viszont a k�t kivitelez�, Ruszn�k Istv�n �s Roman Murnik kov�csmester. K�zben elhangzott az ismert ukr�n egy�ttes, a Vopli Vidopljaszova Zvjazok (Kapcsolat) c�m� dala.

Az alkot�s a Hallom elnevez�st viseli. Thomas Edison elmond�sa alapj�n a telefon tesztel�s�n�l Pusk�s Tivadar haszn�lta els�k�nt a „hallom” sz�b�l sz�rmaz� hall� sz�t, amely a telefon�l�sn�l az�ta az eg�sz vil�gon elterjedt. Egy�bk�nt a „Hall�” sz� nem azonos az angol „Hello” k�sz�n�ssel, ezt m�r Edison is �s Pusk�s is t�bb helyen le�rta annak idej�n.

A telefonh�rmond� k�sz�l�knek k�sz�nhet�en m�r t�bb mint 120 �ve l�trej�tt a k�zvetlen kapcsolat Ungv�r �s Budapest k�z�tt.

Egyes t�rt�nelmi forr�sok szerint Pusk�s Tivadar feles�ge, Sophie Vetter von der Lilie gr�fn� n�h�ny �vig Ungv�ron, a mai Korjatovics t�ren �ll� palot�ban �lt. Akkoriban els� f�rje, T�r�k J�zsef gr�f Kolozs v�rmegye f�isp�nja volt, k�s�bb 1887-ben Ung v�rmegye f�isp�nja lett.

�

Telefon (2025. december 28.) (Hat�rozatlan ideig l�that�!!!)

�

Hogy Kolodko szobor-e, vagy sem? A „szakavatott” Kolodko rajong�k k�z�l p�ran vitatj�k. �s szok�s szerint a m�v�sz… hallgat.

Miel�tt elolvasod a friss�tett ismertet�ket, �s �gy d�ntesz… „ej r��r�nk arra m�g”… �n azt javasoln�m… ak�r eredeti, ak�r nem… f�leg ha igaz a h�r, hogy csak hat�rozatlan id�re ker�lt ki ide a szobor... szerintem keresd fel… fot�zd le… �s… ha kider�l, hogy ez val�ban eredti szobor.... megvan… pipa-enter. Ha net�n nem az… igy�l egy j� k�v�t a Co.Co. Coffee Budapest k�v�z�ban, egy�l egy brunchot, igy�l r� egy finom coctailt!

Ami tuti: A kis szobor m�solat, b�rki is k�sz�tette! Az eredeti Ungv�ron tal�lhat�, �s az al�bbi t�rt�net kapcsol�dik hozz�: Ungv�ron a Posta t�ren avatt�k fel a huszonnyolcadik minialkot�st, 2017. szeptember 17-�n. Ez�ttal Pusk�s Tivadarnak, a telefonh�rmond� feltal�l�j�nak �ll�tanak eml�ket a kism�ret� telefonk�sz�l�kkel.

A szobor hely�nek kiv�laszt�s�t nem b�zt�k a v�letlenre, a posta �p�lete mellett kapott helyet, ahol a csehszlov�k �r�ban m�r biztosan voltak telefonk�sz�l�kek. Az avat�s�nak id�pontja sem v�letlen. Hiszen a telefonh�rmond� k�sz�l�k – a r�di� el�dje – feltal�l�ja, Pusk�s Tivadar �pp ezen a napon, szeptember 17-�n sz�letett, 1844-ben. A m�rn�k sz�let�snapj�n d�lel�tt a rossz id�j�r�s ellen�re az �rdekl�d�k n�pes csapata gy�lt �ssze, hogy felavass�k a kis telefont. Mivel az alkot�, Mihajlo Kolodko nem tudott jelen lenni a leleplez�sen, �gy st�lszer�en, telefonon jelentkezett be Magyarorsz�gr�l, V�cr�l, ahol �pp egy �jabb szobor elk�sz�t�s�n dolgozik. A piros masni kibont�s�nak �nnep�lyes pillanataiban a helysz�nen tart�zkodott viszont a k�t kivitelez�, Ruszn�k Istv�n �s Roman Murnik kov�csmester. K�zben elhangzott az ismert ukr�n egy�ttes, a Vopli Vidopljaszova Zvjazok (Kapcsolat) c�m� dala.

Az alkot�s a Hallom elnevez�st viseli. Thomas Edison elmond�sa alapj�n a telefon tesztel�s�n�l Pusk�s Tivadar haszn�lta els�k�nt a „hallom” sz�b�l sz�rmaz� hall� sz�t, amely a telefon�l�sn�l az�ta az eg�sz vil�gon elterjedt. Egy�bk�nt a „Hall�” sz� nem azonos az angol „Hello” k�sz�n�ssel, ezt m�r Edison is �s Pusk�s is t�bb helyen le�rta annak idej�n.

A telefonh�rmond� k�sz�l�knek k�sz�nhet�en m�r t�bb mint 120 �ve l�trej�tt a k�zvetlen kapcsolat Ungv�r �s Budapest k�z�tt.

Egyes t�rt�nelmi forr�sok szerint Pusk�s Tivadar feles�ge, Sophie Vetter von der Lilie gr�fn� n�h�ny �vig Ungv�ron, a mai Korjatovics t�ren �ll� palot�ban �lt. Akkoriban els� f�rje, T�r�k J�zsef gr�f Kolozs v�rmegye f�isp�nja volt, k�s�bb 1887-ben Ung v�rmegye f�isp�nja lett.

�