6. nap (szombat)
Gyomaendrőd - Túrkeve
(Előre érzem, hogy ez a napi beszámoló rövid lesz, pedig legalább annyi élmény, látnivaló volt az úton, mint az előző napokban!!!)
Kora reggel elbúcsúztunk a többiektől, hogy viszonylagos hűs körülmények közt tekerjünk, amíg lehet. Reggelinket egy boltban terveztük megvásárolni, előtte elfogyasztani. Épp a bolt előtt eszegetjük a napi betevőnket, amikor befutott csapatunk, akiktől már kora reggel érzékeny búcsút vettünk. Ők is hasonló cipőben jártak, illetve boltban, hisz az éhség nagy úr. Reggeli után már isten biz elváltak útjaink. Mi túzoknézőbe, ők az állomásra.
Utunk elején jó tempóban haladtunk a sínek mellett, majd jött egy isteni sugallat! Megálltunk, hogy integessünk a vonaton utazó társainknak, hisz „itt jönnek el mellettünk a sínen”. Vártunk, vártunk és vártunk. „Itt kéne már lenniük”, ők még sehol… majd jól kiderítettük, hogy az a vonat, amin ők utaznak nem is erre jön, menjünk tovább.
A túzokfarmig igazán nincs miről beszámolni. Tekertünk, ittunk, tekertünk. A Réhelyi túzokfarmhoz érve betértünk körülnézni. Azt hittük, hogy itt majd láthatunk rengeteg madarat. Kissé csalódottan vettük tudomásul, az összes madár az 3, azaz három túzok! Kiderült, hogy itt csak a betegségből felgyógyult, repülni már, vagy még nem tudó madarak láthatóak. A többi kint van a pusztán, ami nem látogatható, mert védettek. Hurrá! Ennek ellenére jól megnéztük a madarakat. Végigsétáltunk a Réhelyi tanösvényen. Megnéztük a bivalyokat, az állandó kiállításokat. A három madár ellenére nem éreztük elpazarolt időnek azt, amit itt eltöltöttünk, hisz volt itt más látnivaló dögivel!
Ecsegfalvától földes gáton folytattuk utunkat. Túránk során ez volt a legrosszabb útszakasz. Rázott, de nem kicsit, így tempót tekerni nem lehetett. Ha a Tiszánál volt „ku..va murva”, akkor ezt nevezzük csak egyszerűen „ku..va szar útnak”! Ennek bejárása… málhával, háááát. Nem hinném, hogy itt teljesítettük túránk legjobb átlagsebességét!! Nem volt egy leányálom az útminőség… ha lassan is, de hősiesen küzdöttük magunkat előre. Szamival beszéltünk arról, ha a korábbi földes gátak hagytak kívánni valót a többiek szemében, ehhez vajon mit szóltak volna???? :-D
Láttunk őzet, madarat, vízátemelőt, zsilipet, békés békési tájat, erdőt… szóval ez az útszakasz sem volt élmény nélküli! A kellemetlenségekért a látvány, a madárvilág sokasága kárpótolt bennünket. Meg is beszéltük, ha az egyikünk fotózni akar, a másik sem megy előre, mert felveri a madarakat, így a lemaradó nem lát ebből semmit. Megérte erre tekerni? Igen!!! Igazság szerint még írnék arról a sok csodáról, amit láttunk ezen a 20-25 km-es távon, de inkább élőben kell ezt megtekinteni, mint olvasni.
Rövid ennek a túra szakasznak a bemutatása, de annál több időbe telt a teljesítése, és annál szebb volt a látványa. Remélem, az itt készített fotók legalább részben visszaadják az itt látottakat. Jaaaa, azt még elmondom, hogy az utunkat jellemző szembeszél itt annyira felerősödött, hogy a rossz úttal tetézve, már engem is káromkodásra késztetett!!! :-D
Így értük el mai napunk végállomását, Túrkevét. Megkerestük szállásunkat, megismerkedtünk a háziakkal és jól elbeszélgettük az időt. Na, házigazdánk aztán tudott beszélni!!! Alig tudtunk tőle megszabadulni, hogy le tudjunk menni a messze-messze lévő strandhoz. Szami lába fájt napközben, de nem dagad tovább, így bevállaltuk a hűsítő fürdőt! Hazafelé egy pizza vacsora, majd irány a szállás. Újabb beszélgetés a háziakkal, majd eltettük magunkat másnapra!
Megtett táv (km): 58,04
Tekeréssel töltött idő (óra:perc:mp.): 3:54:42
Átlagsebesség (km/h): 14,8
7. nap (vasárnap)
Túrkeve - Szarvas
Nem keltünk korán, mégis időben indultunk. Már amennyire a „beszédes” házigazda ezt engedte számunkra. :-D Beszélgetés közben megtudtuk, hogy ma van a „Turi vásár”, Mezőtúron. Szerinte ezt nem szabad kihagynunk. Este még vendég fellépők is lesznek, mindenképp nézzük meg őket. Megköszöntük az információt, az amúgy tényleg kiváló színvonalú szállást, majd elbúcsúztunk tőlük.
Szokásos forgatókönyv: Reggeli a bolt előtt. Tervink szerint itt semmi egyéb látnivalót nem akartunk megnézni a látottakon kívül, ezért irány Szarvas.
Kivételesen nem volt szembeszél, az út minősége nagyon jó. Így sikerült olyan tempót nyomnunk az ideális körülmények miatt, mint eddig még nem a túra alatt. Így nem csoda, hogy 10.15 körül már a szarvasi kompnál voltunk, a Körösök túloldalán már a nagyváros látszott.
Na má’ meg’ kapkodok!!! Így elmaradt a Mezőtúri „Turi vásár” élménybeszámolója! Hááát be kell, hogy valljam nem volt valami extra élmény. Kb. mint Kaposváron a hétvégéken megrendezett vásár. Volt itt minden! Laci konyha, konyhai felszerelés, ruhanemű, „Ungarise giccsparádé”, óriási tömeg, meg minden ami egy vásárra jellemző. Így nem is értem a házigazdánkat, hogy miért volt tőle ez a frenetikus program ajánlat. Mindegy… „megnéztük, ilyet már láttunk, menjünk”! Plakátokon láttuk, hogy tényleg lesz délutáni/esti műsor. De erre sajnos nem volt időnk, még ha akartuk volna, akkor sem. Ennyi „Turi vásár”-os élmény után indultunk is tovább. Útközben Szami megjegyezte „hiányoznak a többiek!”. Na igen, elég furcsa volt az 5 fős „tömegből” két főre redukálódni. Hiába, hogy Szamival közel egy a túratempónk, érdeklődési körünk, mindig van miről beszélni, mégis más ha (ha a szó jó értelmében vett) „másra is kell figyelni”, és más ha mi már összeszokottan mozgunk, gondolkodunk, tekerünk… Szóval nekem is hiányérzetem volt! Szerintem jó kis csapat voltunk!
Útközben becsörgött Léna. Ha nem bánjuk Szarvason meglátogat minket. Így összejöhet a személyes „megismerkedés” még Orosháza előtt. Mondom, ez kicsit sincs ellenemre. Megbeszéltük a helyet, az időpontot. Már ma lesz tali!!!
És itt térjünk vissza a fenti mondathoz! „Így nem csoda, hogy 10.15 körül már a szarvasi kompnál voltunk, a Körösök túloldalán már a nagyváros látszott.”
Húúú de korán itt vagyunk! Most merre? Kompozzunk át Szarvasra? Vagy menjünk ismét azon a vasúti átkelőn, amit már első nap mindenki megutált? Vagy…?
Szami térképen kiszúrta a Békésszentandrási Duzzasztóművet. Kitérő!! De kit érdekel 2x4-5 km, ha valami érdekeset láthatunk?
Bevallom, ez a Duzzasztómű nem szerepelt az általam összeállított listán, mivel a túra során csak azokat a településeket, a hozzájuk tartozó látnivalókat gyűjtöttem ki, amin át is mentünk. Tágabb környezetben nem nézelődtem lehetséges látnivalók után. Így ez számomra kiesett, mint lehetőség, program, látnivaló.
Akkor sem bántam, így utólag sem bánom, hogy ezt a látnivalót Szami felfedezte. Irány a duzzasztómű. Betonozott gát, madarak, tiszta Tisza „fíling”. Megint egy látványban, élményben gazdag útvonalon tekertünk! Hiába!!! A békési táj árasztja magából a békeséget, a csodálatos látványt, a… azt is!!!
A Duzzasztóműhöz érve „tiltó tábla hegyek”, mivel itt épp a korszerűsítés, átépítés folyik, nem lehet bemenni, átmenni, rámenni. A korábbi engedetlenségből tanulva megkerestem az „illetékes elvtárs”-at. Kértünk, és kaptunk is engedélyt a körbenézésre. Mit is írhatnék újra? Szép, érdekes, kár lett volna kihagyni? Ez mind igaz!!! Megérte (ide is) eltekerni.
Rengeteg fotó a gátnál a duzzasztóműről, zsilipről, az immár „Hármas-Körössé” duzzadt Körösről, majd vissza a komphoz. Útközben megint szóba került kis csapatunk, mely mára erősen foghíjas lett.
Most már kompoztunk, és nem vállaltuk be az első nap felfedezett utat. Ne kérdezd az okát! Úgy sem mondom meg miért! Nem mer’ annyira szar volt, és nem jött be.. nem ezért.. ááááá dehogy!!!
Szarvasra beérve felkerestük azt a helyet, ahová a talit megbeszéltük Lénával. Még volt időnk, addig békés sörözés, pihengetés.
Majd befutott Léna. Mit befutott? Berekuzott!!! Egy háromkerekű „recumbent trike” bicajjal. Na jó, már a nevéből adódik a 3 kerék!!! Ismerkedés, beszélgetés a világ nagy dolgairól, a túráiról, a bicajokról. Ha már bicaj. Jól körbenéztem a rekut. Kérdés özön a műszaki paraméterekről. És nem tudom! Nem vagyok meggyőzve a „jóságáról”. Illetve mégis. Csak jót olvastam, hallottam, aki tulajjal beszéltem eddig, mindenki dicsérte. „Nem fáradsz el, a hátizmod erejét is beleadhatod a hajtásba, kényelmes.” Szóval elhiszem, tuti igaz, mégsem érzem magaménak ezt a járművet. Egy biztos!!! Léna! Ha én is megöregszem, és nem bírok már két keréken tekerni, majd átnyergelek, na jó átfekszek egy ilyen bicajra!!!! :-D
Léna elmondta a világ legjobb „pacalevőhelyét”. Szarvason túl keressük a Régimódi Vendéglőt. És itt rátalálunk! Megnyugtattam, úgy nem megyünk el innen, hogy nem kóstoljuk meg!
Miután elbúcsúztunk (jócskán elbeszélgettük az időt) felkerestük, és megtekintettük a Szárazmalom Múzeumot, ami még jelenleg is működőképes. Egy idős úriember bevezetett minket a malom, az őrlés rejtelmeibe. Érdekes volt őt hallgatni, látni. Vidám, jó humorú, jó beszélő készséggel megáldott ember volt. Köszönjük az ismertetőt, és a bemutatót.
A malom után eltekertünk szállásunkra, majd lemálháztunk. Immár üresen, csomagjainktól megszabadulva bicajjal elindultunk „városnézni”.
Városnézés után még kitekertünk Békésszentandrásra (immár a Körösök másik oldalán), hogy felfedezzük az ottani látnivalókat. Térkép alapján itt található a Horváth kúria, illetve a Radnyánszky kastély. A helybeliek elmondása alapján nem igazán találtuk meg ezeket az épületeket, de segítségünkre sietett egy információs térkép. Na ez alapján sikerült a felfedezésük! Sajnos csak megtalálni sikerül, megnézni nem, mivel az egyik óvodaként üzemel, a másik meg omladozik „bezártságában”.
Ha már itt nem sikerült a látnivalókat megtekinteni, vajon van-e még itt nevezetesség, felfedezésre váró érdekesség. Van még mit felfedeznünk??? Van… és fel is fedeztük a meggysört!!! Ez a sör nem ám meggyízesítésű, hanem rendesen meggyet tartalmazó sör!!!!
Mit is kell erről tudni? „V öröses, enyhén rezes sörünk egy könnyed, fátyolos habbal kerül poharába. Fanyar erdei gyümölcsös illatában érezni málnát, enyhe citromot, de legfőképpen: meggyet. Sörünk könnyed testében visszafogott malátán utazó gyümölcsösség uralkodik. A fanyar meggy vezető karaktere mellett finoman lopakodik a képbe egy enyhe komló, egy leheletnyi málna és szamóca. Könnyen gurul!” (A „könnyen gurul”-t én is meg tudom erősíteni.)
Helyiek elmondás szerint országos megmérettetésen díjnyertes sörről van szó. Ki ne hagyjuk!!! Ha a helyiek mondják, így kellett tenni! Ezt nekünk is le kellett meózni! Tényleg finom volt!! Megfogadtuk: Ide érdemes lesz máskor is betérni! A láthatatlan látnivalók megtekintése, illetve meggysör megint úgy + 10 km-t jelentett a napi kötelező etapon felül.
Sörözés után megéhezik az ember. Irány a Régimódi Vendéglő, pacalt enni. Ja… hogy a város másik végén van?? Egy pacalért oda-vissza + 10 km-t tekerni? Normálisak vagyunk? Nem! De ezt mindenki tudja rólunk, mi meg jól elvagyunk egymással! :-D
Megnéztük a vendéglőt, ami a maga nemében tényleg egy ÉLMÉNY. Ha erre jársz, ki ne hagyd! Itt minden tényleg olyan „régimódi”. Menj a pulthoz, rendeld meg, ha kész hozd el… a berendezés, a hangulat. Szóval érdemes volt ide is kitekerni. Amíg készült a vacsink jól lefotóztunk mindent, még a pulton „dülleszkedő törzsvendéget is”.
A pacal valóban finom volt, és hatalmas adag, de… sok rosszabbat is ettem már, de be kell vallanom… a saját pacalom jobban ízlik! Ezt leszámítva… Megérte ide tekerni? Igen!
A haza úton „tele hassal, szembe szélben” alig akaródzott tekerni. Nem is nyomtunk egetverő tempót! :-D A szálláson már csak a fürdés, és a vetett ágy várt ránk!!!
Megtett táv (km): 78,77
Tekeréssel töltött idő (óra:perc:mp.): 4:35:28
Átlagsebesség (km/h): 17,1
8. nap (hétfő)
Szarvas környéke
Nem elkapkodott kelés, hisz ezt a napot pihenőnapnak szántuk. Ha csapatunk még ekkor is egyben lett volna, illetve igény lett volna rá, terveztünk egy vízitúrát a Körösökön, ahol Szami egyik ismerőse lett volna a túravezető. Mivel csapatunk megfogyatkozott, időközben a túravezető a Tátrában túrázott… és leginkább kedvünk sem volt kettesben evezni, így erről már a nagy túra előtt letettünk. Csak Szarvas nevezetességeit akartuk megnézni.
Meleg reggelit szerettünk volna, ezért elindultunk egy olyan egységet keresni, ahol ezt az extra igényt ki tudtuk volna elégíteni. Emiatt bejártuk a várost hosszában és keresztben… 3x oda-vissza. Végre találtunk egyet (ami mellett többször is elmentünk már). Jó kis tükörtojás, sonkával, van aki „hemendexnek” csúfolja. Emiatt a különleges kaja miatt 7,19 km-t tekertünk.
Terveink szerint a Pepi kert volt utunk első állomása. A Szarvasi arborétum bejáratánál lelakatoltuk bicajainkat, majd jegyvásárlás után körbesétáltunk itt. Kissé csalódtam, ezt őszintén be kell vallanom! Tavasszal szép lehet, üde zöld, színpompás virágok, de ilyenkor?? Szimpla erdő, ami csak a mögöttes információktól, a hozzáfűződő „történelem” miatt nevezetesség. (Legalábbis nekem ilyen érzésem volt ezzel kapcsolatban.) A kissé lehangoló élmény ellenére a kertben rengeteget fotóztunk, többek között egy békés „fotómodell pávát”, aki tűrte, hogy a vendégek fotózzák, és amikor kedve volt, még pózolt is! Az arborétum mellett található a Szarvasi Holt-Körös. A kertben sétálva észrevettünk a túlsó oldalon egy kisebb fajta „szélmalmot”. Ez mi lehet? Ezt látnunk kell!!! Meg is beszéltük, hogy még a mai napon felkeressük ezt a látnivalót!! (Mint később kiderült ez a Régi Magyarország mértani középpontja. Szóval én kissé tévedtem, amikor a híd melletti „Koronáról” hittem azt, hogy az a középpont. Nem sokat tévedtem, csak 1,1 km-t. Ez a táv egy nagy Magyarországon belül nem is sok, szinte semmi!!!)
A kert után annál nagyobb élményt nyújtott számunkra a Mini Magyarország nevezetességeit felvonultató látnivaló. Na igen!!! Ezt aztán érdemes volt megnézni!
A szarvasi Mini Magyarországon hazánk történelmét, hagyományait, építészeti nevezetességeit bemutató makettparkban sétálgattunk. Megtudtuk, hogy a történelmi Magyarország és egyben a Kárpát-medence mértani középpontjában nyílt meg ez a tárlat. A rendkívül részletgazdag makettek közt örömmel fedezte fel Szami a Kaposvári Csiki Gergely Színház kicsinyített mását. De láthattuk itt a szegedi Dómot, a pécsi Dzsámit, budapesti nevezetességek közül pedig több épület és híd közül is választhattunk kedvünkre valót. Fentieken kívül Debrecen, Eger, Szolnok, Tihany és Kecskemét is szerepeltette magát városuk egy-egy nevezetességével a makettparkban.
Akkor a két látnivaló összegzése: Inkább két Mini, mint egy Pepi!!!
Ha már itt vagyunk, Szarvasnak ezen a végén, vagyis közel van Békésszentandrás… csak 3-4 km. Tehát irány (meggy)sörözni. A sörözőben megtudtuk, hogy nem csak a meggysörük finom, hanem a szilvás is, csak azt a hétvégén kiitták a kissé szomjas helyiek. Az újabb adag még nem készült el, nem lehet lefőzni, majd csak a hétvégén. Ha gondoljuk, jöjjünk akkor vissza! Gondoltuk…. volna. De az időbeosztásunk nem engedte. Akkor már javában odébb leszünk ettől a településtől.
Mivel itt ért minket az ebédidő, gyors, hideg kaja a boltból, amit le kellett fojtani még egy meggysörrel. (Tényleg ilyen jó ez a sör? Kóstold meg és megtudod!)
Szarvasra visszaérve további városnézés. Pl. a fahíd, ami átível a Holt-Körösön. Majd vissza a szállásunkra, ahol a Manufakturális szabó-cipész múzeum látható.
A múzeum után ismét vissza a városba, és megkerestük a Bolza-kastélyt. Elég lehangoló volt látni ezt az épületet, a körülvevő parkot. Jelenleg főiskola, ám mivel az iskolának nincs pénze a fenntartásra… az enyészet kikezdte az épületet. Lenne még pár magvas gondolatom ehhez… ami kissé negatív hangvételű. A lényeg… inkább hagyjuk pusztulni, mert az nem kerül semmibe!!!
Ezt követően elindultunk megkeresni a szélmalmot… Többszöri segítségkéréssel, de megtaláltuk a Történelmi Magyarország Közepét. (A hozzá fűződő sztorit lásd fent!)
A „közép” után visszatekertünk Holt-Körös partjára, ahol is lábáztatással, fürdéssel, rejtvényfejtéssel, pihenéssel ütöttük el az időt. „Pihegés közben” itt ért bennünket az este… így összeszedelőzködtünk és felkerekedtünk, hogy elfoglaljuk szállásunkat.
Hazafelé beugrottunk egy laza vacsira a Grill teraszra. Húúú de finom volt!!! Megint eszünkbe jutott kis csapatunk.
A szállásunkon megbeszéltük, hogy jó volt ez a lazulós nap, a semmittevés. A lazaságot a napi „lájtos” táv, illetve a még „lájtosabb” átlagsebesség is bizonyítja. :-D.
Megtett táv (km): 29,3
Tekeréssel töltött idő (óra:perc:mp.): 2:19:13
Átlagsebesség (km/h): 12,6
9. nap (kedd)
Szarvas - Orosháza
Szállásadónk búcsúzás közben érdeklődött, mit is néztünk meg a pihenő napon. Elmondtuk. „És a Sárarany Szalmaportát nem akartuk megnézni?”
Dehogynem… csak nem tudtunk a létezéséről. (Én vétkem, én vétkem én igen nagy vétkem!) Bevallom, erre nem akadtam rá a látnivalók kigyűjtése közben. De ha már itt vagyunk, miért ne mennénk!!! Egy telefon a tulajdonosnak (ugyanis nem a hivatalos nyitvatartási időben értünk volna oda), ha szépen megkérjük tudna-e fogadni minket? A tulaj jófej volt… időpont egyeztetés, gyerünk „szalmát” nézni. Induljunk!
Azaz indultunk volna ha Szami nem fújja le az indulást!!! „Nem fog az első fékem!”
Megnéztem… Húúúú nagy a baj!!!!! Nem is tudom tovább tudunk-e menni szerviz nélkül? Hát nem!!! Lehet hidraulikus féket, egy árnyas fa alatt szervizelni??? Lehet!!!
Az „óriási” problémát egy fellazult csavar okozta. Szerszámtáska kipakol… Fék beállít, elpakol. A ki-bepakolás tovább tartott, mint a fő művelet. Szóval mehetünk végre szalmázni!!
A porta a Szarvas-ezüstszőlő részen található, ami kissé eltért eredeti útirányunktól, de nem igazán zavart most minket + 10 km bevállalása, ha valami kedvünkre valót láthatunk! Megéri? Szerintünk meg…
A tulajdonos már a tanyán várt minket, majd körbevezetett az épületben. Itt, a Sárarany Szalmaportán, két kézműves mesterség termékeit tekinthettük meg. A szalmafonást, illetve a gyöngyfűzést. A szalmamúzeumban megtalálható minden, ami a szalmafonással kapcsolatos: a búzatáblától a szalmakalapig. Láthattuk itt a magyar koronázási ékszerek szalmából készült méretarányos másait, csipkefinomságú szalmalegyezőt, menyasszonyi fátylat szalmával díszítve és sok egyéb apróságot. Ezen kívül egyedi gyöngyékszerek is kiállításra kerültek az épületben.
Mint megtudtuk a kiállított műremekeket egytől egyig a szarvasi Maczkó család készíti, melyek egy része meg is vásárolható. (Anyuka a „szalmaművész”, míg lánya a gyöngyfűzésben remekel! Gratulálunk a termékeikhez!!!)
Mivel erre a napra egyéb programunk nem igazán volt, na és ma sem volt hűvös a légkör, úgy döntöttünk, ma sem döntjük meg a megdönteni való csúcs átlagsebességi rekordunkat. Csak úgy öregesen, „lájtosan” csorogtunk célállomásunk, Orosháza felé.
Mivel bőséges reggelinket későn fogyasztottuk el, csak egy laza gyümölcsebéddel vertük el éhségünket Nagyszénáson. Kis pihi gyümölcsözés közben, majd irány Orosháza, ahol terveink szerint találkozunk Lénával.
A városba beérve, kisebb tévelygések (mondhatnám eltévedésnek is) után városnézés, de csak ami úgy „simán útba esett”, hisz másnap úgy is itt, illetve a környéken tekerünk Léna vezetésével. Felkerestük szállásunkat, ahol lepakoltunk, hogy málha nélkül tekerhessünk a városban. Telefon Lénának „itt vagyunk, hol, mikor talizzunk”?
Biztos véletlen, hogy valami kocsma volt a találkozónk célállomása, és nem valami templom gyóntatófülkéje! :-D
Tali, és a hideg „üdítők” elfogyasztása után Léna megmutatott (jó)pár nevezetességet lakóhelyén. Szóval ez is olyan ráérős, öreguras városnézés volt! Léna a városban való tekergés során elvitt minket az Orosházi Rock és Blues Egyesület „fellegvárába”, vagyis a klubjukba. Már korábban, megismerkedésünk hajnalán kiderült, hogy a bicajozás szeretetén kívül a blues zene is közös érdeklődési körünkhöz tartozik. Na jó!!! Én közel sem tekerek olyan (a szó jó értelmében mondom) őrült módon, mint Léna, és a blues iránti „rajongásom” is csak karcolja a felszínt az ő tudásához, érdeklődési mélységéhez képest…. de akkor is… „Mindhalálig blues!!!”
A klubban békés sörözés, zenehallgatás során beszélgettünk az eddigi túráiról, kalandjairól, az új bicajáról, és egyéb fontos világmegváltó gondolatokról! Úgy vettem észre, van miről… tud is miről… szeret is mesélni útjairól. :-D
Miután a sör elfogyott, elindultunk vacsizni. Léna által ajánlott önkiszolgálóban jól bekajáztunk, majd utána elbúcsúztunk Lénától, hogy folyt. köv. holnap. Mi a szállásunkon lefürödtünk és visszasétáltunk pár éjszakai fotót csinálni az éppen átadás előtt álló főtérről, illetve szúnyogokat etetni. Etetés után jól esett az alvás…
Megtett táv (km): 57,15
Tekeréssel töltött idő (óra:perc:mp.): 3:38:15
Átlagsebesség (km/h): 15,6
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
